A Magyar Drámapedagógiai Társaság mentorálási programjának részeként 2021 tavaszán tizennégy, különböző témakörben életre hívott szakmai műhely munkáját indítja el. A műhelyekbe gyakorló gyermekszínjátszó és diákszínjátszó rendezők, csoportvezetők, művészetpedagógusok jelentkezését várjuk.
A műhelyek vezetői elismert szakemberek, akik saját szakterületükön belül kínálnak az alábbiakban ismertetésre kerülő témákban részvételi lehetőséget.
Az online szakmai műhelyek mindegyike 3 x 3 óra időtartamban működik, minimum 5 és maximum 10 fős létszámmal. A limitált létszám lehetővé teszi az intenzív részvételi munkát, valamint teret ad a személyre szóló visszajelzéseknek. A szakmai műhelyek három alkalma minden esetben egymásra épül, ezért csak olyan résztvevők jelentkezését várjuk, akik mindhárom meghirdetett időpontban részt tudnak venni a műhely munkájában, valamint vállalják a találkozók előtti/közötti felkészülést is.
A szakmai műhelyek létrehozására pályázati támogatást használunk fel. A támogatás a részvételt az aktív csoportvezetők, pedagógusok részére jelképes regisztrációs díj befizetése mellett teszi lehetővé. A limitált számú helyre a jelentkezők egy rövid űrlap kitöltésével pályázhatnak. Egy fő maximum 2 műhely munkájában vehet részt.
A jelentkezés határideje 2021. március 8.
A jelentkezések elbírálása és a jelentkezők értesítése folyamatos (legkésőbb március 10-én).
A szakmai műhelyek terveink szerint a Zoom felületén valósulnak meg (néhány esetben nem zárjuk ki más felület alkalmazását).
A Magyar Drámapedagógiai Társaság által a 2021-es év tavaszára meghirdetett GYERMEKSZÍNJÁTSZÓ RENDEZŐI SZAKMAI MŰHELYEK
- Így olvasd a színházamat, avagy előadás-elemzési gyakorlatok (nem csak) kezdőknek
Műhelyvezető: Jászay Tamás kritikus, a Revizor Online főszerkesztője, egyetemi adjunktus, SZTE-BTK
Időpontok: március 17., 24., 31. szerda, 18-21 óráig
Leírás: Színház az egész, tudjuk jól, de vajon mit jelent? A három online találkozás során olyan magyar, illetve világszínházi jelenségekkel és esztétikákkal ismerkedünk, amelyek első ránézésre talán zavarosak, nehezen dekódolhatóak, esetleg provokatívak. Kis türelemmel és odafigyeléssel azonban megszelídíthetőek, sőt a segítségükkel olyan eszközökre és megszólalási módokra is ráismerhetünk, melyeket mi magunk is rendszeresen használunk saját pedagógiai gyakorlatunkban. Minimális angol nyelvtudás előny, de nem feltétel. - Irodalmi alapanyagtól az előadásig
Műhelyvezető: Tara Andrea drámapedagógus, rendező
Időpontok: március 18., 25. csütörtök, 31. szerda, 17-20 óráig
Leírás: Sokszor dolgozom irodalmi alapanyaggal, de mindig másképp. Van, amikor vezet, máskor csak elindít. De mindig az elemelés eszköze. A kőmajmok háza, A Macskaherceg kilencedik élete és az Univerzoom című előadásaink készítése során szerzett tapasztalatokról szeretnék beszélni, és olyan módszertani eszközökről, amiknek én is nagy hasznát veszem a gyakorlatban. - Az adaptáció szabadsága
Műhelyvezető: Zsigó Anna dramaturg
Időpontok: március 17., 24., és április 14. szerda, 17.30-20.30 óráig
Leírás: A műhely az adaptáció kérdéskörét járja körbe színházi és filmes példákon keresztül. A találkozások során megismerkedünk az adaptációs irányok széles skálájával, előadás- és filmrészletek, valamint prózai és drámai szövegek vizsgálatával térképezzük fel a lehetőségeket, pl. hogy hogyan készül nagyregényből színdarab, drámából film stb. A műhely munkájának gyakorlati fókuszában a színházi szövegírás áll, ahol a résztvevők az utolsó alkalomra létrehozhatják saját adaptációjukat. - A népmeseadaptáció alapkérdései – népmesék színpadra alkalmazása a gyakorlatban
Műhelyvezető: Markó Róbert dramaturg, rendező, a Vaskakas Bábszínház művészeti vezetője
Időpontok: március 19. péntek, 30. kedd, április 9. péntek, 17-20 óráig
Leírás: Az alkotóműhely keretei között elsőként a népmesét mint irodalmi műfajt tesszük vizsgálat tárgyává: megvizsgáljuk szerkezetét, szereplőit, hatáskeltésének eszközeit. Ezután a népmesék színpadra alkalmazásának / dramatizálásának folyamatát követjük végig lépésről-lépésre. Végül az elméleti megfigyeléseket a gyakorlatba ültetjük át – egyfelől már létező népmeseadaptációk vizsgálatán keresztül, másfelől pedig a műhely résztvevői maguk is színpadi változatot készítenek egy-egy népmeséből (vagy annak részletéből). - Átmenetek – improvizációból szöveg, szövegből jelenet
Műhelyvezető: Szivák-Tóth Viktor drámapedagógus, rendező, dramaturg, színész, a Szkéné Színház ifjúsági és közösségi programjának szakmai vezetője
Időpontok: április 6. kedd, 9. péntek, 13. kedd, 18-21 óráig
Leírás: A műhelyben olyan rendezői technikákat ismerünk meg, melyek révén a gyerekek, diákok ötleteiből építhetünk fel érvényes színpadi jeleneteket. Ezek egy része a csoportdinamikát kiaknázó próbavezetésre vonatkozik, más részük dramaturgiai jellegű, de érintjük az instruálás hatékony módjait is. - Kleist és a színpadi szituáció
Műhelyvezető: Tárnoki Márk rendező, színész-drámatanár, az FAQ Színház művészeti vezetője, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ rendezője
Időpontok: március 17., 24., 31. szerda, 18-21 óráig
Leírás: Mi működtet egy színpadi jelenetet? Mit gondolunk a bennük felbukkanó drámai alakokról? Mi köze mindehhez a szövegnek? Szerepelemzés és közös gondolkodás a színpadi helyzetekről Heinrich von Kleist írásai nyomán.
Az első alkalomra a résztvevőknek el kell olvasniuk a Homburg hercegét. - Igen! És… – amit mindig is tudni akartál az improvizáció módszertanáról
Műhelyvezető: Varju Nándor impró színész és tréner, az Itt és Most Társulat szakmai vezetője
Időpontok: március 17., 24., 31. szerda, 18-21 óráig
Leírás: Az improvizációt, az improvizációs gyakorlatokat gyakran használjuk különféle helyzetekben, más-más célzattal. Azt, hogy a műfajnak van saját módszertana, már sokkal kevesebben tudják. Imprózni mindenki tud – ez igaz. Ezzel együtt érdemes tudni, hogy mitől működik a jó impró! Az együtt töltött 3 alkalom során az improvizáció módszertanának alapvetéseivel és azokkal a gyakorlatokkal ismerkedünk, amelyek segíthetnek abban, hogy az imprót még tudatosabban, a célnak még inkább megfelelően tudjuk használni. - Átalakítás, átalakulás, megelevenedés – történet mögötti dramaturgia három felvonásban
Műhelyvezető: Láposi Terka bábművész, rendező, tervező, a Vojtina Bábszínház játszószínházának művészeti vezetője
Időpontok: március 18. csütörtök, 26. péntek, április 9. péntek, 17.30–20.30 óráig
Leírás: A bábos szemlélet alapozása – transzformálás: bábos játékokkal hogyan alakítható az elvonatkoztatás mélysége, és a metaforikus gondolkodás; milyen anyagok átalakítása, és milyen eszközök alkalmazása segítheti a transzformációs lehetőségeket? A bábos gondolkodás kiterjesztése – megszemélyesítés: a tárgyakkal történő manipulációtól a figurateremtésig, a bábos és bábujának egylényegűségéig. Hol és hogyan elevenedik meg a történet? Próbáljuk ki egy-egy szituáción, kísérletezzünk a bábu animálásának határtalan variációival!
Maximum létszám: 6 fő - Új formák kellenek! (Mondta Trepljov, és átröppent az online térbe…)
Műhelyvezető: Gyevi-Bíró Eszter rendező, koreográfus, drámatanár, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház színházi nevelési koordinátoraIdőpontok: március 16., 23., 30. kedd, 17-20 óráig
Leírás: A három alkalomból álló workshop egy virtuális alkotótérben zajló műhelymunka-sorozatot kínál, mely azokból a tapasztalatokból épül fel, amit az utóbbi már majdnem egy év kényszerített ki sokunkból. “Ez esetben belőlem” – írja a műhely vezetője, Gyevi-Bíró Eszter, majd így folytatja: “Nem szeretnék az új kihívások okán szárnyaszegetten vergődni. Ugyanis az online tevékenységeket tekintve azt tapasztalom, hogy a megközelítési és megvalósítási lehetőségek tárháza óriási, és számtalan formája él már most a színházi és pedagógiai szakmai területen az online létezésnek. Tegyünk egy próbát, kutassunk, keressünk, tágítsuk – most már – a virtuális terünket!”
Az alkotóműhely lehetőséget ad, hogy a gyakorlatok során
– a csoportos tevékenységben aktivitást váltsunk ki,
– személyes cselekvés, azaz részvétel történjen a workshop alatt,
– hogy az alkotó partnerek felfedezzék a körülöttük lévő tárgyi világot (érzékelés),
– kapcsolatot létesítsenek egymással is (művészeti kommunikáció),
– hogy morális érzékenységre késztesse őket maga az online létezési forma, illetve az abban való cselekvés,
– mindezek közben érzelmi stabilitásra törekedjünk,
– az online szociális világukat, környezetüket megtapasztaljuk, hogy attól ne idegenkedjünk,
– hogy kreatív gondolkodásra serkentsük egymást és magunkat – és alkossunk. - Színjáték, dráma a közösségi akciók szolgálatában
Műhelyvezető: Dolmány Mária drámatanár, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnökségének tagja
Időpontok: március 19., 26., április 9. péntek, 17-20 óráig
Leírás: Márai az ünnepekről, általánosságban az élet különleges pillanatairól így ír: „Mindenek fölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség.” Ilyen lehet minden intézményi megmozdulás, ünnep, a megszokott rutint megszakító “villámcsődület”. Úgy vesszük górcső alá a színjátszós és drámás technikákat, eszköztárat, hogy azt keressük, miben szolgálhatják a nagyközösségi megmozdulásokat. - Pódiumi estek, előadóestek szerkesztése, rendezése
Műhelyvezető: Lutter Imre Wlassics-, Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, producer, műsorvezető, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke
Időpontok: március 26. péntek, 29. hétfő, 30 kedd, 18-21 óráig
Egy versekre épülő előadás előkészítése komoly belső munkát igényel. Milyen témához, milyen költészeti anyaghoz nyúljon az ember? Hogyan válogasson? Hogyan állhat össze szerkezetileg egy előadás? Milyen a felhasznált líra, szépirodalom és a megírt, illetve improvizált szövegek aránya? Mennyire vagyunk képesek a klasszikus és a kortárs irodalmat hitelesen ötvözni? Belenyúlhatunk-e egy kész vers szövegébe, adhatunk-e más értelmet egy költeménynek, mint a valódi jelentéstartalom, kiragadhatunk-e versszakokat, szövegrészeket az eredeti szövegkörnyezetből? Használjunk-e zenét, s ha igen, mi a funkciója, milyen jellegű, ki adja elő? Milyen színházi és előadói eszközökhöz nyúljunk? Hogyan igazítsuk a teret és a díszletet, kellékeket az előadáshoz? Lehet-e teljesen interaktív az előadás, vagy hogyan reagáljunk a nézőtérről érkező váratlan megnyilvánulásokra, helyzetekre? És egyáltalán: mi az egészséges, vagy az optimális előadáshossz, egy vagy két felvonás is lehet-e egy pódium est, szükséges-e külső szem, amikor a próbafolyamat zajlik? Kérdések és lehetséges válaszok a gyakorlatban. - Diákszínjátszó rendező dilemmái két drámán – klasszikus és kortárs – keresztül, avagy hogy jutunk el az ötlettől a színpadig
Műhelyvezető: Tóth Zoltán rendező, drámatanár, az Országos Diákszínjátszó Egyesület elnöke
Időpontok: március 23., 30. április 6. kedd, 17-20 óráig
Rendezői, tanári dramaturgiát befolyásoló gondolatok
– A rendezés dramaturgiája
– A montázs, ami mindent kialakít
– Forma és tartalom
– A dramaturgia szerkesztés meghatározói lépései
– Dramaturgiai szorzótényezők: Térszervezés – Főszereplő – Zene – Befejezetlenség – Énfaktoriális (vagyis, amit nem képes kihagyni az alkotó a saját látáscsapdájából) – A játszók, vagyis a csapat – Induktív módon utazunk az indirekt elidegenítéshez, avagy a játszók alkotta fókusz
– Kész mű elemzése
Felhasznált drámák: G. Büchner: Leonce és Léna, Háy János: Kéz, Előzetes olvasmány: Bertolt Brecht szorzótényzős szubjektívája - Zenei készségeink felfedezése az online térben
Műhelyvezető: Fekete Anikó zene és drámatanár, Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium
Időpontok: március 19. péntek 17-20 óráig, 20-21. szombat-vasárnap 10-13 óráig
A három alkalmas online találkozás során a résztvevők játékosan fejleszthetik zenei kreativitásukat. Szó lesz olyan zenei alkalmazásokról is, melyek a pedagógiai folyamatok során jól hasznosíthatóak. Végezetül tisztázzuk, mit nevezünk kreatív zenei gyakorlatnak, kreatív zenetanári attitűdnek.
Eszközigény: A/4-es üres lap + vastag filctoll; bizonyos feladatok esetében számítógép és telefon szimultán használata - Színpad és zene – avagy a szférák együttállása
Műhelyvezető: Komlóczi Zoltán színész, drámatanár, rendező, az Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezet munkatársa
Időpontok: március 18., 25. április 8.csütörtök, 16-19 óráig
Hogyan készüljünk fel létrehozandó előadásunk zeneiségére, dinamikájára? Milyen módszerrel alapozhatjuk meg a gyerekek számára a zenével, ritmussal való foglalkozást? Deep Focus alapú kohézió bemutatása, vagyis hogyan hangoljuk össze a csoport tagjait a belső ritmus és a zene által? Hogyan használjuk a zenét rendezési alapelvként? A foglalkozásokon ezekre a kérdésekre is keressük a válaszokat, melyre minden érdeklődőt szívesen várunk 10 főig!
1. alkalom: A zene kohéziója, 2. alkalom: A zenei forgatókönyv létrehozása, 3. alkalom: A zene mint széles spektrumú gyógyszer
Információ: orszagos.talalkozo@gmail.com, telefon: +3670 335 3959
FIGYELEM!
A JELENTKEZÉS (pályázat) elbírálásánál az alábbi címen elérhető űrlap kérdéseire adott válaszokat vesszük figyelembe.
Minden jelentkező automatikus visszaigazolást kap az űrlap kitöltéséről.
Az űrlap itt található: https://forms.gle/3K8T2eDsCgk4cg4R8
Az elfogadott jelentkezéseket külön e-mailben igazoljuk vissza, és a regisztráció díját csak ezt követően kérjük befizetni!!!
Az elfogadott és visszaigazolt jelentkezés csak a regisztrációs díj befizetésével érvényes!
A regisztrációs díj: 3000 Ft/fő/szakmai műhely.
(A Magyar Drámapedagógiai Társaság tagjainak: 2000 Ft/fő/szakmai műhely)
A fizetés módja: átutalással a jelentkezés elfogadásának visszaigazolását követően(!!) legkésőbb március 12-ig
Bankszámlaszám: Magyar Drámapedagógiai Társaság, 11701004-20065946
Kérjük, tüntesse fel, hogy Szakmai műhely, és adja meg a résztvevő nevét.
Kérjük, adja meg számlázási adatait a regisztrációs űrlapon!
Támogató: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (előadó-művészeti szervezetek többlettámogatása)
