GONDOLATKÖVETŐ – ez itt Magyar Drámapedagógiai Társaság online beszélgetés-sorozata. Az adásokkal az a célunk, hogy az online világban tartalmakat osszunk meg az érdeklődőkkel a drámapedagógia, a színházi nevelés, a gyermek- és a diákszínjátszás területeiről. Befejezetlen beszélgetéseinkben változatos témákkal foglalkozunk, hozzáértő szakemberek segítségével. Bízunk abban, hogy mindez gondolatébresztő lehet azoknak is, akik most ismerkednek a drámapedagógiával, és azoknak a barátainknak, kollégáinknak is, akikkel már régóta együtt dolgozunk. A fél éve indult podcast adásai a Spotify-on is hallhatók.
Adásaink megtalálhatók a Google Podcaston. És honlapunkról is meghallgatható a sorozat első három része.
Néhány műhelyt meghirdetünk új, áprilisi időpontokkal, hogy többeknek biztosítsunk esélyt a részvételre. Kleist és a színpadi szituáció Műhelyvezető: Tárnoki Márk rendező, színész-drámatanár, az FAQ Színház művészeti vezetője, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ rendezője Új időpontok: április 8., 15., 22. csütörtök 18-21 óráig Leírás: Mi működtet egy színpadi jelenetet? Mit gondolunk a bennük felbukkanó drámai alakokról? Mi köze mindehhez a szövegnek? Szerepelemzés és közös gondolkodás a színpadi helyzetekről Heinrich von Kleist írásai nyomán. Az első alkalomra a résztvevőknek el kell olvasniuk a Homburg hercegét.
Zenei készségeink felfedezése az online térben Műhelyvezető: Fekete Anikó zene és drámatanár, Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium Új időpontok: április 7., 14., 21., szerda 17-20 óráig Leírás: A három alkalmas online találkozás során a résztvevők játékosan fejleszthetik zenei kreativitásukat. Szó lesz olyan zenei alkalmazásokról is, melyek a pedagógiai folyamatok során jól hasznosíthatóak. Végezetül tisztázzuk, mit nevezünk kreatív zenei gyakorlatnak, kreatív zenetanári attitűdnek. Eszközigény: A/4-es üres lap + vastag filctoll; bizonyos feladatok esetében számítógép és telefon szimultán használata
Színpad és zene – avagy a szférák együttállása Műhelyvezető: Komlóczi Zoltán színész, drámatanár, rendező, az Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezet munkatársa Új időpontok: április 8., 15., 22. csütörtök 17-20 óráig Leírás: Hogyan készüljünk fel létrehozandó előadásunk zeneiségére, dinamikájára? Milyen módszerrel alapozhatjuk meg a gyerekek számára a zenével, ritmussal való foglalkozást? Deep Focus alapú kohézió bemutatása, vagyis hogyan hangoljuk össze a csoport tagjait a belső ritmus és a zene által? Hogyan használjuk a zenét rendezési alapelvként? A foglalkozásokon ezekre a kérdésekre is keressük a válaszokat, melyre minden érdeklődőt szívesen várunk 10 főig! 1. alkalom: A zene kohéziója, 2. alkalom: A zenei forgatókönyv létrehozása, 3. alkalom: A zene mint széles spektrumú gyógyszer
Információ: orszagos.talalkozo@gmail.com, telefon: +3670 335 3959 FIGYELEM! A JELENTKEZÉS (pályázat) elbírálásánál az alábbi címen elérhető űrlap kérdéseire adott válaszokat vesszük figyelembe. Minden jelentkező automatikus visszaigazolást kap az űrlap kitöltéséről. Az űrlap itt található: https://forms.gle/gjcWAJSNWVeRrUMw7 Az elfogadott jelentkezéseket külön e-mailben igazoljuk vissza, és a regisztráció díját csak ezt követően kérjük befizetni!!! Az elfogadott és visszaigazolt jelentkezés csak a regisztrációs díj befizetésével érvényes! A regisztrációs díj: 3000 Ft/fő/szakmai műhely. (A Magyar Drámapedagógiai Társaság tagjainak: 2000 Ft/fő/szakmai műhely) A fizetés módja: átutalással a jelentkezés elfogadásának visszaigazolását követően(!!) legkésőbb március 12-ig Bankszámlaszám: Magyar Drámapedagógiai Társaság, 11701004-20065946 Kérjük, tüntesse fel, hogy Szakmai műhely, és adja meg a résztvevő nevét. Kérjük, adja meg számlázási adatait a regisztrációs űrlapon! Támogató: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (előadó-művészeti szervezetek többlettámogatása)
A jelentkezés határideje: a március 20. előtt induló műhelyekre: március 10. a március 20. után induló műhelyekre: folyamatos, a műhely indulása előtti ötödik napig A Magyar Drámapedagógiai Társaság mentorálási programjának részeként 2021 tavaszán tizennégy, különböző témakörben életre hívott szakmai műhely munkáját indítja el. A műhelyekbe gyakorló gyermekszínjátszó és diákszínjátszó rendezők, csoportvezetők, művészetpedagógusok jelentkezését várjuk. A műhelyek vezetői elismert szakemberek, akik saját szakterületükön belül kínálnak az alábbiakban ismertetésre kerülő témákban részvételi lehetőséget. Az online szakmai műhelyek mindegyike 3 x 3 óra időtartamban működik, minimum 5 és maximum 10 fős létszámmal. A limitált létszám lehetővé teszi az intenzív részvételi munkát, valamint teret ad a személyre szóló visszajelzéseknek. A szakmai műhelyek három alkalma minden esetben egymásra épül, ezért csak olyan résztvevők jelentkezését várjuk, akik mindhárom meghirdetett időpontban részt tudnak venni a műhely munkájában, valamint vállalják a találkozók előtti/közötti felkészülést is.
A szakmai műhelyek létrehozására pályázati támogatást használunk fel. A támogatás a részvételt az aktív csoportvezetők, pedagógusok részére jelképes regisztrációs díj befizetése mellett teszi lehetővé. A limitált számú helyre a jelentkezők egy rövid űrlap kitöltésével pályázhatnak. Egy fő maximum 2 műhely munkájában vehet részt. A jelentkezések elbírálása és a jelentkezők értesítése március 12-től folyamatos. A szakmai műhelyek terveink szerint a Zoom felületén valósulnak meg (néhány esetben nem zárjuk ki más felület alkalmazását).
A Magyar Drámapedagógiai Társaság által a 2021-es év tavaszára meghirdetett GYERMEK- és DIÁKSZÍNJÁTSZÓ RENDEZŐI SZAKMAI MŰHELYEK
Így olvasd a színházamat, avagy előadás-elemzési gyakorlatok (nem csak) kezdőknek Műhelyvezető: Jászay Tamáskritikus, a Revizor Online főszerkesztője, egyetemi adjunktus, SZTE-BTK Időpontok: március 17., 24., 31. szerda, 18-21 óráig Leírás: Színház az egész, tudjuk jól, de vajon mit jelent? A három online találkozás során olyan magyar, illetve világszínházi jelenségekkel és esztétikákkal ismerkedünk, amelyek első ránézésre talán zavarosak, nehezen dekódolhatóak, esetleg provokatívak. Kis türelemmel és odafigyeléssel azonban megszelídíthetőek, sőt a segítségükkel olyan eszközökre és megszólalási módokra is ráismerhetünk, melyeket mi magunk is rendszeresen használunk saját pedagógiai gyakorlatunkban. Minimális angol nyelvtudás előny, de nem feltétel.
Irodalmi alapanyagtól az előadásig Műhelyvezető: Tara Andreadrámapedagógus, rendező Időpontok: március 18., 25. csütörtök, 31. szerda, 17-20 óráig Leírás: Sokszor dolgozom irodalmi alapanyaggal, de mindig másképp. Van, amikor vezet, máskor csak elindít. De mindig az elemelés eszköze. A kőmajmok háza, A Macskaherceg kilencedik élete és az Univerzoom című előadásaink készítése során szerzett tapasztalatokról szeretnék beszélni, és olyan módszertani eszközökről, amiknek én is nagy hasznát veszem a gyakorlatban.
Az adaptáció szabadsága Műhelyvezető: Zsigó Annadramaturg Időpontok: március 17., 24., és április 14. szerda, 17.30-20.30 óráig Leírás: A műhely az adaptáció kérdéskörét járja körbe színházi és filmes példákon keresztül. A találkozások során megismerkedünk az adaptációs irányok széles skálájával, előadás- és filmrészletek, valamint prózai és drámai szövegek vizsgálatával térképezzük fel a lehetőségeket, pl. hogy hogyan készül nagyregényből színdarab, drámából film stb. A műhely munkájának gyakorlati fókuszában a színházi szövegírás áll, ahol a résztvevők az utolsó alkalomra létrehozhatják saját adaptációjukat.
A népmeseadaptáció alapkérdései – népmesék színpadra alkalmazása a gyakorlatban Műhelyvezető: Markó Róbert dramaturg, rendező, a Vaskakas Bábszínház művészeti vezetője Időpontok: március 19. péntek, 30. kedd, április 9. péntek, 17-20 óráig Leírás: Az alkotóműhely keretei között elsőként a népmesét mint irodalmi műfajt tesszük vizsgálat tárgyává: megvizsgáljuk szerkezetét, szereplőit, hatáskeltésének eszközeit. Ezután a népmesék színpadra alkalmazásának / dramatizálásának folyamatát követjük végig lépésről-lépésre. Végül az elméleti megfigyeléseket a gyakorlatba ültetjük át – egyfelől már létező népmeseadaptációk vizsgálatán keresztül, másfelől pedig a műhely résztvevői maguk is színpadi változatot készítenek egy-egy népmeséből (vagy annak részletéből).
Átmenetek – improvizációból szöveg, szövegből jelenet Műhelyvezető: Szivák-Tóth Viktordrámapedagógus, rendező, dramaturg, színész, a Szkéné Színház ifjúsági és közösségi programjának szakmai vezetője Időpontok: április 6. kedd, 9. péntek, 13. kedd, 18-21 óráig Leírás: A műhelyben olyan rendezői technikákat ismerünk meg, melyek révén a gyerekek, diákok ötleteiből építhetünk fel érvényes színpadi jeleneteket. Ezek egy része a csoportdinamikát kiaknázó próbavezetésre vonatkozik, más részük dramaturgiai jellegű, de érintjük az instruálás hatékony módjait is.
Kleist és a színpadi szituáció Műhelyvezető: Tárnoki Márk rendező, színész-drámatanár, az FAQ Színház művészeti vezetője, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ rendezője Időpontok: március 17., 24., 31. szerda, 18-21 óráig Leírás: Mi működtet egy színpadi jelenetet? Mit gondolunk a bennük felbukkanó drámai alakokról? Mi köze mindehhez a szövegnek? Szerepelemzés és közös gondolkodás a színpadi helyzetekről Heinrich von Kleist írásai nyomán. Az első alkalomra a résztvevőknek el kell olvasniuk a Homburg hercegét.
Igen! És… – amit mindig is tudni akartál az improvizáció módszertanáról Műhelyvezető: Varju Nándorimpró színész és tréner, az Itt és Most Társulat szakmai vezetője Időpontok: március 17., 24., 31. szerda, 18-21 óráig Leírás: Az improvizációt, az improvizációs gyakorlatokat gyakran használjuk különféle helyzetekben, más-más célzattal. Azt, hogy a műfajnak van saját módszertana, már sokkal kevesebben tudják. Imprózni mindenki tud – ez igaz. Ezzel együtt érdemes tudni, hogy mitől működik a jó impró! Az együtt töltött 3 alkalom során az improvizáció módszertanának alapvetéseivel és azokkal a gyakorlatokkal ismerkedünk, amelyek segíthetnek abban, hogy az imprót még tudatosabban, a célnak még inkább megfelelően tudjuk használni.
Átalakítás, átalakulás, megelevenedés – történet mögötti dramaturgia három felvonásban Műhelyvezető: Láposi Terkabábművész, rendező, tervező, a Vojtina Bábszínház játszószínházának művészeti vezetője Időpontok: március 18. csütörtök, 26. péntek, április 9. péntek, 17.30–20.30 óráig Leírás: A bábos szemlélet alapozása – transzformálás: bábos játékokkal hogyan alakítható az elvonatkoztatás mélysége, és a metaforikus gondolkodás; milyen anyagok átalakítása, és milyen eszközök alkalmazása segítheti a transzformációs lehetőségeket? A bábos gondolkodás kiterjesztése – megszemélyesítés: a tárgyakkal történő manipulációtól a figurateremtésig, a bábos és bábujának egylényegűségéig. Hol és hogyan elevenedik meg a történet? Próbáljuk ki egy-egy szituáción, kísérletezzünk a bábu animálásának határtalan variációival! Maximum létszám: 6 fő
Új formák kellenek! (Mondta Trepljov, és átröppent az online térbe…) Műhelyvezető: Gyevi-Bíró Eszter rendező, koreográfus, drámatanár, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház színházi nevelési koordinátoraIdőpontok: március 16., 23., 30. kedd, 17-20 óráig Leírás: A három alkalomból álló workshop egy virtuális alkotótérben zajló műhelymunka-sorozatot kínál, mely azokból a tapasztalatokból épül fel, amit az utóbbi már majdnem egy év kényszerített ki sokunkból. “Ez esetben belőlem” – írja a műhely vezetője, Gyevi-Bíró Eszter, majd így folytatja: “Nem szeretnék az új kihívások okán szárnyaszegetten vergődni. Ugyanis az online tevékenységeket tekintve azt tapasztalom, hogy a megközelítési és megvalósítási lehetőségek tárháza óriási, és számtalan formája él már most a színházi és pedagógiai szakmai területen az online létezésnek. Tegyünk egy próbát, kutassunk, keressünk, tágítsuk – most már – a virtuális terünket!” Az alkotóműhely lehetőséget ad, hogy a gyakorlatok során – a csoportos tevékenységben aktivitást váltsunk ki, – személyes cselekvés, azaz részvétel történjen a workshop alatt, – hogy az alkotó partnerek felfedezzék a körülöttük lévő tárgyi világot (érzékelés), – kapcsolatot létesítsenek egymással is (művészeti kommunikáció), – hogy morális érzékenységre késztesse őket maga az online létezési forma, illetve az abban való cselekvés, – mindezek közben érzelmi stabilitásra törekedjünk, – az online szociális világukat, környezetüket megtapasztaljuk, hogy attól ne idegenkedjünk, – hogy kreatív gondolkodásra serkentsük egymást és magunkat – és alkossunk.
Színjáték, dráma a közösségi akciók szolgálatában Műhelyvezető: Dolmány Máriadrámatanár, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnökségének tagja Időpontok: március 19., 26., április 9. péntek, 17-20 óráig Leírás: Márai az ünnepekről, általánosságban az élet különleges pillanatairól így ír: „Mindenek fölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség.” Ilyen lehet minden intézményi megmozdulás, ünnep, a megszokott rutint megszakító “villámcsődület”. Úgy vesszük górcső alá a színjátszós és drámás technikákat, eszköztárat, hogy azt keressük, miben szolgálhatják a nagyközösségi megmozdulásokat.
Pódiumi estek, előadóestek szerkesztése, rendezése Műhelyvezető:Lutter ImreWlassics-, Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, producer, műsorvezető, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke Időpontok: március 26. péntek, 29. hétfő, 30 kedd, 18-21 óráig Egy versekre épülő előadás előkészítése komoly belső munkát igényel. Milyen témához, milyen költészeti anyaghoz nyúljon az ember? Hogyan válogasson? Hogyan állhat össze szerkezetileg egy előadás? Milyen a felhasznált líra, szépirodalom és a megírt, illetve improvizált szövegek aránya? Mennyire vagyunk képesek a klasszikus és a kortárs irodalmat hitelesen ötvözni? Belenyúlhatunk-e egy kész vers szövegébe, adhatunk-e más értelmet egy költeménynek, mint a valódi jelentéstartalom, kiragadhatunk-e versszakokat, szövegrészeket az eredeti szövegkörnyezetből? Használjunk-e zenét, s ha igen, mi a funkciója, milyen jellegű, ki adja elő? Milyen színházi és előadói eszközökhöz nyúljunk? Hogyan igazítsuk a teret és a díszletet, kellékeket az előadáshoz? Lehet-e teljesen interaktív az előadás, vagy hogyan reagáljunk a nézőtérről érkező váratlan megnyilvánulásokra, helyzetekre? És egyáltalán: mi az egészséges, vagy az optimális előadáshossz, egy vagy két felvonás is lehet-e egy pódium est, szükséges-e külső szem, amikor a próbafolyamat zajlik? Kérdések és lehetséges válaszok a gyakorlatban.
Diákszínjátszó rendező dilemmái két drámán – klasszikus és kortárs – keresztül, avagy hogy jutunk el az ötlettől a színpadig Műhelyvezető: Tóth Zoltánrendező, drámatanár, az Országos Diákszínjátszó Egyesület elnöke Időpontok: március 23., 30. április 6. kedd, 17-20 óráig Rendezői, tanári dramaturgiát befolyásoló gondolatok – A rendezés dramaturgiája – A montázs, ami mindent kialakít – Forma és tartalom – A dramaturgia szerkesztés meghatározói lépései – Dramaturgiai szorzótényezők: Térszervezés – Főszereplő – Zene – Befejezetlenség – Énfaktoriális (vagyis, amit nem képes kihagyni az alkotó a saját látáscsapdájából) – A játszók, vagyis a csapat – Induktív módon utazunk az indirekt elidegenítéshez, avagy a játszók alkotta fókusz – Kész mű elemzése Felhasznált drámák: G. Büchner: Leonce és Léna, Háy János: Kéz, Előzetes olvasmány: Bertolt Brecht szorzótényzős szubjektívája
Zenei készségeink felfedezése az online térben Műhelyvezető: Fekete Anikózene és drámatanár, Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium Időpontok: március 19. péntek 17-20 óráig, 20-21. szombat-vasárnap 10-13 óráig A három alkalmas online találkozás során a résztvevők játékosan fejleszthetik zenei kreativitásukat. Szó lesz olyan zenei alkalmazásokról is, melyek a pedagógiai folyamatok során jól hasznosíthatóak. Végezetül tisztázzuk, mit nevezünk kreatív zenei gyakorlatnak, kreatív zenetanári attitűdnek. Eszközigény: A/4-es üres lap + vastag filctoll; bizonyos feladatok esetében számítógép és telefon szimultán használata
Színpad és zene – avagy a szférák együttállása Műhelyvezető: Komlóczi Zoltán színész, drámatanár, rendező, az Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezet munkatársa Időpontok: március 18., 25. április 8.csütörtök, 16-19 óráig Hogyan készüljünk fel létrehozandó előadásunk zeneiségére, dinamikájára? Milyen módszerrel alapozhatjuk meg a gyerekek számára a zenével, ritmussal való foglalkozást? Deep Focus alapú kohézió bemutatása, vagyis hogyan hangoljuk össze a csoport tagjait a belső ritmus és a zene által? Hogyan használjuk a zenét rendezési alapelvként? A foglalkozásokon ezekre a kérdésekre is keressük a válaszokat, melyre minden érdeklődőt szívesen várunk 10 főig! 1. alkalom: A zene kohéziója, 2. alkalom: A zenei forgatókönyv létrehozása, 3. alkalom: A zene mint széles spektrumú gyógyszer
Információ: orszagos.talalkozo@gmail.com, telefon: +3670 335 3959 FIGYELEM! A JELENTKEZÉS (pályázat) elbírálásánál az alábbi címen elérhető űrlap kérdéseire adott válaszokat vesszük figyelembe. Minden jelentkező automatikus visszaigazolást kap az űrlap kitöltéséről. Az űrlap itt található: https://forms.gle/3K8T2eDsCgk4cg4R8 Az elfogadott jelentkezéseket külön e-mailben igazoljuk vissza, és a regisztráció díját csak ezt követően kérjük befizetni!!! Az elfogadott és visszaigazolt jelentkezés csak a regisztrációs díj befizetésével érvényes! A regisztrációs díj: 3000 Ft/fő/szakmai műhely. (A Magyar Drámapedagógiai Társaság tagjainak: 2000 Ft/fő/szakmai műhely) A fizetés módja: átutalással a jelentkezés elfogadásának visszaigazolását követően(!!) legkésőbb március 12-ig Bankszámlaszám: Magyar Drámapedagógiai Társaság, 11701004-20065946 Kérjük, tüntesse fel, hogy Szakmai műhely, és adja meg a résztvevő nevét. Kérjük, adja meg számlázási adatait a regisztrációs űrlapon! Támogató: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (előadó-művészeti szervezetek többlettámogatása)
A Magyar Drámapedagógiai Társaság a hazai és a határon túli gyermekszínjátszást segítő és gondozó szervezetként kiemelten foglalkozik a gyermekszínjátszást éltető színjátszó rendező pedagógusok továbbképzésével, szakmai támogatásával. Szeretnénk, ha a találkozókra készülő csoportvezetők nem csak az előadás után, a szakmai beszélgetésen kapnának először segítséget munkájukhoz. Egy előadás elkészítésében, a rendező felkészülésében egy tapasztalt, segítő kolléga személyes (vagy online) konzultációkkal, megbeszélésekkel, próbarészletek elemzésével, egyszóval szakmai támogatással sokat tud tenni az adott csoport és csoportvezető-rendező kollégánk szakmai sikeréért, és ezen keresztül a gyermekszínjátszás ügyéért.
Ezért az idei Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó mellett meghirdetjük a gyermekszínjátszó rendezők mentorálási programját. A mentorálásra nyílt pályázat formájában jelentkezhetnek gyermekszínjátszó rendezők. Elsősorban azokat a kollégákat szeretnénk megszólítani, akik most kezdenek ismerkedni ezzel a művészeti területtel, akik első éveiket töltik a területen, avagy esetleg újrakezdik a tevékenységüket, és programunk segítségével bátorítást, támogatást, gyakorlati segítséget kaphatnának munkájukhoz. A Magyar Drámapedagógiai Társaság a sikeres pályázókat összekapcsolja a felkért szakemberekkel. A mentorálás megvalósulhat személyes találkozókon keresztül, de online konzultációk formájában is. (A mentorálás költségeit az MDPT a tájékoztatóban részletezett formában az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásából fedezi.) Hogyan működik a mentorrendszer? A jelentkezés (pályázás) az alábbi Google űrlapon keresztül történik – a jelenlegi munkaanyag, valamint azon területek megjelölésével, mely(ek)ben a jelentkező támogatásra, szakmai útmutatásra számít. Egyesületünk szervezői a jelentkezési lapok alapján döntenek a pályázók támogatásáról. Várhatóan 20 pályázatot tudunk támogatni. A pozitív elbírálásban részesülő pályázatok alkotóinak a mentorrendszer koordinátorai, szakmai vezetői a megjelölt tématerületek vizsgálata alapján mentort ajánlanak, majd a mentor elfogadása után a pályázókat összekapcsolják a mentorrendszer szakembereivel. A mentorálás 2021-es esztendő március-június közötti időszakában valósul meg. Az adott, szerződés szerint vállalt időszakban a mentor követi a rendező és/vagy csoportja munkáját. Ha olyan szakterületre vagy problémához érkezik egy munkafolyamat, ahol a mentor fontosnak véli más szakemberek bevonását is, ennek a lehetőségét fenntartjuk. A mentorok válogatásánál és felkérésénél számítunk a gyermekszínjátszással évtizedek óta eredményesen foglalkozó rendezőkre és hívunk jeles kollégákat más szervezetektől, például az ODE szakemberei közül, továbbá a hivatásos színházi világból is. A mentorálásban való részvétel ingyenes. Minden mentorálási folyamatot rövid záró beszámolóval fejezünk be: ezt a tényekre szorítkozó munkanapló mellett egy elégedettségi kérdőív egészíti ki, aminek kitöltésére kérjük a mentort és azt a kollégát is, akinek segítettük a munkáját. A mentorálás nem állandó segítő tevékenység. Terveink szerint 6 alkalommal történő konzultációt foglal magába. A mentorálás mint tevékenység megvalósulási formái: személyes (egyéni) konzultáció tetszőleges színházi szakterületen / online (tetszőleges digitális csatornán, akár csak telefonon megvalósuló) egyéni konzultáció / online (tetszőleges digitális csatornán megvalósuló) kiscsoportos konzultáció / szükség, igény és lehetőség esetén személyes kiscsoportos konzultáció (a „tanulópároktól” indulva addig, amíg a létszám nem válik akadályává annak, hogy kellő mennyiségű és minőségű személyes figyelem jusson mindenkinek). Aki egy csoporttal mentori kapcsolatba került, az az adott megye/fővárosi kerület bemutatóján abban az évben nem fogja zsűrizni. A mentorálttal a Magyar Drámapedagógiai Társaság megállapodást köt. Jelentkezési határidő: 2021. március 10. Jelentkezni az alábbi Google űrlap kitöltésével lehet: https://forms.gle/ZskenaU22gPG7FJo7
DRÁMA ÉS A SZÍNHÁZ KAPCSOLATA (A GYAKORLATBAN) 2021. február 13. szombat 9.00 – 17.50 A SZÍNHÁZI LECKE a Magyar Drámapedagógiai Társaság és a Marczibányi Téri Művelődési Központ közös rendezvénye volt tizenhét alkalommal. Ebben az esztendőben az online programot a Társaság szervezi. A tizennyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő módszertani napot gyermek- és diákszínjátszó csoportvezetőknek, -rendezőknek, drámapedagógusoknak, színházi neveléssel foglalkozóknak, független színházi műhelyek munkatársainak, dráma- és színházismeret szakos hallgatóknak, művészeti iskolák tanárainak, színi stúdiók tanulóinak, közművelődési szakembereknek, szakmabeli és szakmán kívüli érdeklődőknek egyaránt ajánljuk.
A dráma és a színház elválaszthatatlanok. Ahogy a szakmai zsargon fogalmaz: a dráma a színház nyelvén beszél. Megkerülhetetlen kérdés lesz: végül is milyen ez a nyelv? Vagy másképp: milyen színházi nyelven tud beszélni a dráma? Bármilyenen vagy bármelyiken?! Azt keressük, hogy dráma és színház, ezek a szervesen összefüggő, de alanyi jogon önállósággal bíró területek hogyan befolyásolják egymást, és főként azt: az oda-vissza irányuló hatások között hogyan tudnak együtt létezni, együtt működni (jó esetben együttműködni). Mit tanult a dráma a színháztól, hogyan hatott vissza a színházra, vagy például milyen kölcsönhatások vannak a színházi nevelés és a dráma módszertanában? Olyan szakmai vendégeket hívtunk erre a napra, akik a fentiekkel legfeljebb csak jelezhető, bekeretezhető, de egészen pontosan nem megadható alkotómunkában többször is részt vettek, akik a közös, részvételen alapuló alkotás létrehozásának a drámás és színházi útját egyaránt fontosnak tartották vagy tartják.
A módszertani rendezvény online valósul meg – a Zoom alkalmazás használatával. A program kidolgozója, szervezője: Kaposi László, Szemerédi Fanni
9.00 – 10.00 Kitalált, kigondolt, feltalált – a „devised theatre” nyomában előadás Jászay Tamás kritikus, a Revizor Online főszerkesztője Sokat elárul a fogalomról, hogy bevett magyar fordítása máig sincs: körülírni tudjuk, egyértelműen meghatározni nemigen. Az angol terminus is inkább ajánlatként, tágas keretként érthető és értendő, melyet konkrét példákon keresztül lehetünk képesek megismerni és megérteni. Ha kollektív alkotómunkaként fordítjuk, nem tévedünk (nagyot), de a „devised theatre” (elsősorban) az angolszász nyelvterületen mégis mást, többet jelent. Műfajtól függetlenül alkalmazható olyan esetekre, melyek a hagyományos színházi hierarchiával szemben mernek gondolkodni. A munkafolyamatból gyakran hiányzik az, aki általában irányít: a szerző és a rendező után az alkotócsapat lép a reflektorfénybe. Résztvevők maximum létszáma: korlátlan
10.10 – 11.40 Drámatanár-színészet panelbeszélgetés A beszélgetést vezeti: Perényi Balázs rendező, drámatanár, író, dramaturg A beszélgetés résztvevői: Fábián Gábor színész, drámatanár – Tandem Színház Gyombolai Gábor színész-drámatanár – KÁVA Kulturális Műhely Madák Zsuzsanna színházi nevelési szakember, dramaturg, színész, rendező – Debreceni Csokonai Színház Hogyan játszik a színész-drámatanár? Máshogy? Improvizál, átél, elidegenít, provokál? Sűríthet, stilizálhat, túlozhat, kiemelhet, karikírozhat, fogalmazhat-e szimbolikusan, vehet-e maszkot, készíthet-e erős sminket? Elsődleges-e vagy kizárólagos-e a kis terekben is hiteles, finom eszközökkel dolgozó lélektani realizmus? Hiteltelen a közlés, ha szerep és színészi alkat nincs tökéletes fedésben? Ha a színész-drámatanár nem kilenc, tizenhét vagy nyolcvankettő éves? Nem díjbirkózó, kosaras, roma, indián lány vagy Világszép Nádszálkisasszony, pedig úgy beszél a résztvevőkkel mint… E/1-ben? S ha utána kilép, megszólít, kiscsoportot vezet, szerepből kérdez, akkor ő kicsoda? A nyitásoknál maradhat-e szerepben? Mennyire marad benne? Sminkben (maszkban) kérdez, ha kifordul? Ki kérdez sminkben, ha sminkben kifordul? Kinek a hangján (szerep vagy saját) válaszol a forró székben? Ki kommunikál a nézővel, aki persze már nem (csak) néző? S ez a kommunikáció egy színházi helyzet lenne? „Mintha”? Vagy közös improvizáció? A résztvevő (is) szerepben van? Tudja, hogy abban van? S a színész-drámatanár végig szerepben marad, ahogy az egyre gyakoribb a foglalkozásokban, akkor mennyire azonosul szerepével? Végül máshogy kell-e játszani hat, nyolc, tizenkettő vagy tizennyolc éveseknek? Valódi kérdesek ezek? Szerintem igen. Ezért tenném fel a fentieket (a kosarast, indián lányt nem konkrétan persze). Meg azokat is, amik még felmerülnek, egy panelbeszélgetésben olyanoknak, akik drámatanár-színészként, színész-rendező-drámatanárként talán maguknak is feltették már. Résztvevők maximum létszáma: korlátlan
11.50 – 12.40 A nevelés színpadai előadás Golden Dániel drámatanár, egyetemi adjunktus, Színház- és Filmművészeti Egyetem Mi történik, amikor a színház eszközeit a nevelés szolgálatába állítjuk? Lehet-e különbséget tenni az alkalmazott színházi nyelvek között abból a szempontból, hogy milyen hatékonysággal szolgálják a nevelési célok elérését? Vannak-e a pedagógiai szituációnak olyan értékpreferenciái, amelyek esztétikai következményekkel járnak? Az elméleti alapozást konkrét példák elemzése követi a drámajátéktól a színjátszáson át a tanítási drámáig terjedő széles műfaji skáláról, végezetül pedig néhány módszertani következtetést is vitára bocsáttatik. Résztvevők maximum létszáma: korlátlan
12.40 – 13.10 (ebéd)szünet
13.10 – 14.30 A néző mint főszereplő panelbeszélgetés Tárnoki Márk rendező – Kerekasztal Színház Hajós Zsuzsa író-dramaturg – Kerekasztal Színház Minden alkotói folyamat számol a nézővel, ám legtöbbször befogadóként tekintünk rájuk. Ez alkalommal olyan előadásokról beszélgetünk, melyek a nézőt helyezik középpontba. Két teljesen különböző esetet vizsgálunk, egy színházi nevelési és egy klasszikus frontális előadást. Miként változtat a klasszikus alkotói folyamaton, ha a néző cselekvő részesévé válik az előadásnak? Milyen megfontolások és eszközök segítenek a néző főszereplővé tételére a hagyományos színház keretei között? E kérdésekre keressük a választ egy színházrendező és egy színházi nevelési szakember segítségével, akik mindkét műfajban alkotnak. Résztvevők maximum létszáma: korlátlan
14.40 – 15.40 A dráma tündöklése és hanyatlása panelbeszélgetés Vidovszky György drámatanár, rendezővel Keszte Bálint drámatanár beszélget Az európai gyermek- és ifjúsági színház esztétikai sokszínűségét, társadalmi szerepét – a felnőtt művészszínházhoz hasonlóan – gyorsan változó divatok határozzák meg. Még a klasszikus mesék, darabok sem őrzik korábbi helyüket, sőt megnövekedtek a műhelymunkában létrehozott, sok interakcióra épülő „egyszerhasználatos” előadás szövegek szerepe. A teljesség igénye nélkül – egy-egy példán keresztül – néhány érdekes jelenség kerül majd szóba. Résztvevők maximum létszáma: korlátlan
15.50 – 16.50 és 17.00 – 18.00 (A második időpontot abban az esetben hirdetjük meg, ha a 15.50-es időpont betelt.) haiku-is(h)i Gyakorlati tréning a mozgás, mint színpadi nyelv használatáról Tréningvezető: Gyevi-Bíró Eszter rendező, drámatanár “Mosolyod íve Húzza halálossá a Hurkot nyakamon.” Ez a titokzatos Kiss Georgina haiku nem mottóként, de inspiráló példaként szerepel most kedvcsinálónak szánt pár soromban. Az online gyakorlat-alapú workshop során a testhasználatot mint egyfajta önállóan is definiálható színházi nyelvet helyezzük górcső alá: azt vizsgáljuk majd, mennyiben változik megszólalásunk a különböző testpozíciók és mozgásutak hatására. Kérem, hogy minden résztvevő keressen egy neki tetsző haiku verset, melynek három sorát elsajátítva könnyebbé válik a megszólalása, és mindenképpen legyen kéznél, vagyis tompornál egy viszonylag masszív szék, mert e tárgy segítségével keresünk majd és találunk pozíciókat. Résztvevők maximum létszáma: 20 fő
Információ: orszagos.talalkozo@gmail.com , telefon: +3670 335 3959 Regisztráció itt:https://forms.gle/wKetYxokie7azFZV6FIGYELEM! A REGISZTRÁCIÓ CSAK A RÉSZVÉTELI DÍJ BEFIZETÉSÉVEL ÉRVÉNYES! RÉSZVÉTELI DÍJ: 2000 Ft (a Magyar Drámapedagógiai Társaság tagjainak: 1000 Ft) A fizetés módja: átutalással 2021. február 12. 16.00-ig Bankszámlaszám: Magyar Drámapedagógiai Társaság, 11701004-20065946 Kérjük, tüntesse fel, hogy Színházi lecke, és adja meg a résztvevő nevét. Kérjük, adja meg számlázási adatait a regisztrációs űrlapon! A BELÉPÉSRE SZOLGÁLÓ LINKET A RENDEZVÉNY NAPJÁN 8.00 ÓRAKOR A REGISZTRÁCIÓNÁL HASZNÁLT E-MAIL CÍMRE KÜLDJÜK KI. Támogató: Nemzeti Kulturális Alap Közművelődés Kollégiuma, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Változás – a jelentkezők közül többen visszaléptek – a járványra tekintettel. Tavaszra halasztjuk a képzést. Hamarosan jelentkezünk újabb időpontokkal. A Magyar Drámapedagógiai Társaság 120 órás gyermek- és diákszínjátszó rendezői képzést hirdet. A nyolc hétvégére tervezett tanfolyam órái: szombati napokon 10-18, míg vasárnap 9-14 óra között. A képzés időpontjai: 2020-ban 1. hétvége: október 3-4., 2. hétvége: október 17-18., 3. hétvége: november 7-8., 4. hétvége: november 28-29., 5. hétvége: december 19-20., 2021-ben: 6. hétvége: január 16-17., 7. hétvége: január 30-31., 8. hétvége: február 20-21. A képzés helyszíne: Budapest, Marczibányi Téri Művelődési Központ A tanfolyam részvételi díja: 150 ezer Ft/fő (amely két részletben is fizethető) Képzésvezető: Kaposi László A képzés oktatói: szervezés alatt. (Tanáraink az előző tanévben: Hernádi Krisztina, Herczog Noémi, Gyevi-Bíró Eszter, Kis Tibor, Körömi Gábor, Pap Gábor Papesz, Perényi Balázs, Török László Dafti, Zsigó Anna és Kaposi László.)A képzés részletes tájékoztatója letölthető. A képzést évente egy alkalommal indítjuk. Jelentkezés első fázisa: a részvételi szándék jelzése e-mailben: rendezoitanfolyam@gmail.com. (A képzés résztvevői létszáma limitált.) További információk: Füsi Anna, +36 30 2979667
